Henry Ford aligha kezdhette volna el a megfizethető T-modell gyártását Galamb József segítsége nélkül

Egy magyar feltaláló, aki hathatósan segítette az amerikai hadiipart

Galamb József 1881. február 3-án született Makón, egy hétgyermekes szegény református parasztcsalád második gyermekeként. A családfenntartó édesapa korán meghalt, így József iskolai költségeit a már befutott ügyvédként tevékenykedő bátyja finanszírozta. A szakközépiskola elvégzése után tanulmányait a szegedi Állami Fa- és Fémipari Szakiskolában folytatta, majd ezután a Budapesti Állami Felsőipariskola hallgatója lett. Három eltöltött főiskolai év után főiskola után még egy évet töltött gyakorlaton, amelynek végén bronzműves, rézöntő, lakatos, kútfúró, harangöntő és kovács szakmákból szerzett képesítést.

Kötelező katonai szolgálatát 1901-ben kezdte meg a Póla-i (ma Horvátország, Isztria) haditengerészetnél, ahol gépkezelői tanfolyamot szerzett és közben megismerkedett Horthy Miklóssal, aki a Kranlich torpedó-naszád parancsnokaként felfigyelt tehetségére és szakértelmére. Két éves katonai szolgálatát letöltve a seregből szakaszvezetői rangban szerelt le.

Egy elnyert utazási ösztöndíjnak köszönhetően 1903-ban Németországba utazott, útja során több nagyváros mellett Brémába is eljutott. Itt elfogyott a pénze és hajógyári munkát vállalt. Később dolgozott a düsseldorfi Benz és a Daimler gyáraiban, majd Frankfurtban kapott állást az Adler Automobil Company alkalmazottjaként, mint motor-összeszerelő.

Galamb József minden vágya az volt, hogy eljusson az Amerikai Egyesült Államokba és megtekintse az 1904-es St. Louisban rendezett autó-világkiállítást. 1903. október 6-án érkezett meg New Yorkba és mivel nem volt túl sok pénze a világvárosban, munkát kellett keresnie. Eleinte egy dobozgyárban, majd a Thomson Leather Decoration Company vállalatnál dolgozott falburkolatának díszítőként. Több városban is megfordult és a nehéz munkával összespórolt pénzéből végül eljutott a világkiállításra.

Megtanult angolul és 1905. július 4-én érkezett meg Detroitba, hogy meglátogassa az egyik barátját. Detroit - amely akkoriban az autógyártás korabeli központja volt - annyira megtetszett Galamb Józsefnek, hogy le is telepedett a városban. Itt találkozott Henry Forddal is, akinek a gyárában szerencsét próbálva heti 20 dolláros fizetéssel azonnal állást kapott és 1905. december 11-én munkába is állhatott mint műszaki rajzoló. A Ford Motor Companynál a Ford N-modell hűtőrendszerét tervezte át (ami a négyhengeres N-modell hűtőrendszerének és hátsó futóművének átszerkesztését jelentette), majd ő lett a gyár főkonstruktőre. Henry Ford a későbbi T-modell megtervezését is rábízta, az elsőként a T-modellnél alkalmazott levehető hengerfejű motor és a bolygóműves sebességváltó is Galamb találmánya volt. A bármilyen terepen megbízható és robosztus T-modell olyannyira meghódította a világot, hogy 20 év alatt 15 millió darabot készítettek belőle.

Galamb első világháború alatt olyan hadigépek szerkesztésével foglalkozott, mint például repülőgépmotorokkal, tengeralattjáró-keresővel és harckocsikkal, vagy sebesültszállító autók tervezésével. A V-8 modell kialakításában is részt vett, emellett teherautókat és pályamunkás vagonokat is tervezett.

Galamb József tervezte meg a Ford ma napig használt márkafeliratát és Ford ötletére a második világháború alatt hathengeres kiskocsit tervezett, amely 1942-ben el is készült. Ekkor már évi 75 000 dollárt keresett, éppen annyit, mint Roosevelt elnök. Galamb az aktív munkától 1944. április 10-én vonult vissza, miután egy szívrohamból felépült. A második világháborúig gyakran látogatott haza Magyarországra, szülővárosában Makón az ipari iskolai tanulók megsegítésére 100 ezer koronás ösztöndíjat alapított. Trianon után 1921-ben mondta: "Nekünk, idegenbe szakadt magyaroknak az a meggyőződésünk, hogy az ország újjáépítésében mindenkinek részt kell venni, aki magyarnak született, bárhova is juttatta a sors szeszélye".

A kiváló mérnök 1955. december 4-én Detroitban hunyt el 74 esztendős korában.