Az 1956-os forradalom és szabadságharc Magyarország történelmének egyik legmeghatározóbb eseménye volt

1957-től a forradalom résztvevőit bebörtönözték vagy kivégezték

Az 1956-os forradalom és szabadságharc a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt, amikor Magyarország népe a sztálinista terror ellen kezdett forradalmat és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharcot. Az események 1956. október 23-án kezdődtek a budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével és november 11-én Csepelen fejeződtek be a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával. A tömegtüntetés a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében fegyveres felkeléssé nőtt, amely november 4-től a szovjet csapatokkal szembeni véres csatákká fajult.

A harcokban a statisztikai adatok szerint 2652 magyar és 720 szovjet állampolgár esett el és mintegy 200 ezer magyar hagyta el az országot. A forradalom résztvevőit 1957-től tömegesen bebörtönözték, majd sokukat kivégezték. A rendszerváltás során 1989. október 23. óta ez a nap kettős nemzeti ünnep Magyarországon: az 1956-os forradalom kitörésének napja és a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltásának napja.

George W. Bush amerikai elnök elnöki proklamációjában 2006. október 23-át a forradalom 50. évfordulójáról való megemlékezés napjává nyilvánította.